Üdvözlet a Naszályból!
Szeptember 28-án kis csapatunk a Naszályban kirándult, ahol igazán maradandó élményeket szereztünk. Ahogy az élet, ez a nap sem volt fenékig tejfel, de ez talán még jobban összehozott minket. Hétről hétre egyre jobban megismerjük egymást, megtudjuk, hogy ki miben a legjobb, kitől érdemes egy adott dologban segítséget kérni. Számomra nehéz itt az egyetemen megtanulni segítséget kérni és belátni, hogy nem lehetek mindenben naprakész, volt, hogy gáznak éreztem azt, hogy valamit nem tudok. De ebben a kis társaságban, ahol kezd kialakulni egy bizalmasabb légkör, egyre bátrabban fordulok a szaktársaimhoz, vagy akár az oktatóimhoz. Igyekszünk mindig segítő kezet nyújtani egymásnak, ahogy ez a kép is tökéletesen bemutatja.
A KA-barlangnál (Kemal Atatürk, török köztársaségi elnökről elnevezve) 446 méter magasan eocén mészköveket vizsgáltunk egy lupé segítségével, hátha találunk valami érdekeset. Jól tettük, hiszen igazi kincsre leltünk. A mészkőben egy nummuliteszt találtunk, ami egy már kihalt, tengeri mészvázú egysejtű szervezet. Alakja nagyon hasonlít a lencsére, de pénzérmecskéhez is szokták hasonlítani. Korábbi élőhelyük Afrika északi és Eurázsia déli részén lévő óceán alján volt. Vázuk áttetsző volt, amiben fotoszintetizáló algák éltek, szimbiózisban a gazdaszervezettel. Ez pozitív kapcsolat volt mindkét félnek, hisz a nummulitesz váza védelmet nyújtott az algáknak, cserébe az algák tápanyaggal látták el a nummuliteszt. Ezt képzeljük el egy üvegháznak, amiben az algák vígan élhettek. Pont ezért, a tápanyagszegény környezetben is könnyen el tudtak szaporodni, így ez a nummuliteszes mészkő kőzetalkotó mennyiségben is előfordulhat nemcsak itt a kis hazánkban, hanem az egész mediterráneumi térségben.
Érdekesség, hogy a legelső feljegyzést Hérodotosz, görög történetíró készítette a nummuliteszekről, a gízai piramisoknál. Megkövesedett lencsének hitte őket, amiket a piramist építő rabszolgák hullajthattak el maguk után. De tévedett, hiszen a kőzet kizárólag az egysejtűek vázából épült fel és ezek kb 40 millió évesek, vagyis a piramisoknál is idősebbek.
De nem muszáj a piramisokig elmennünk, hiszen Szent Lászlóhoz is köthető egy legenda. Egészen pontosan az ő pénzének, vagyis a kunok aranyának is hívják ezeket a maradványokat. Igazán érdekes történet, ha felkeltette az érdeklődésed, olvass utána! Nem fogsz csalódni!
A következő bejegyzésben találkozunk!
Puszi, Tina
Megjegyzések
Megjegyzés küldése