Duna-Ipoly Nemzeti Park

 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (DINP) Magyarország egyik legváltozatosabb természeti értékekkel rendelkező védett területe, amely 1997-ben jött létre a Duna menti és az Ipoly völgyében található korábbi tájvédelmi körzetek összevonásával. A park kiterjedése mintegy 60 000 hektár, és Budapesttől északra, Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád vármegyékre terjed ki.

A nemzeti park geomorfológiai szempontból rendkívül változatos: magában foglalja a Dunakanyar vulkanikus eredetű hegységeit (Visegrádi-hegység, Börzsöny), mészkő- és dolomittömböket (pl. Pilis), valamint a folyó menti ártéri és lápterületeket. A flóra és fauna kiemelkedően gazdag; több mint 1 000 védett növény- és állatfaj él itt. Olyan ritka fajok találhatók meg, mint a magyar husáng, a szirti sas, vagy a haragos sikló.

Külön figyelmet érdemel a terület biodiverzitása, amelynek megőrzése érdekében a DINP intenzív természetvédelmi kezelést folytat, ideértve az élőhely-rekonstrukciókat, inváziós fajok visszaszorítását, valamint tudományos kutatások és monitorozási programok támogatását. Emellett a park jelentős szerepet tölt be a környezeti nevelésben és az ökoturizmus fejlesztésében is.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park nem csupán ökológiai szempontból kiemelkedő, hanem kulturális és történelmi jelentőséggel is bír, hiszen több régészeti lelőhelyet, műemléket és hagyományos tájhasználati formát is őriz.